Dávid és Góliát

 

---

A filiszteusok összevonták seregeiket a harcra. A júdabeli Szókónál gyűltek össze, és tábort ütöttek Szókó és Azéká között Efesz-Dammímnál. Saul és az izráeliek is összegyűltek, tábort ütöttek az Élá völgyében, és csatarendbe álltak a filiszteusok ellen. Az innenső hegyen álltak a filiszteusok, a túlsó hegyen pedig az izráeliek. Közöttük völgy volt. Ekkor kilépett a filiszteusok seregéből egy kiváló harcos, név szerint Góliát, aki Gát városából való volt. Magassága hat könyök és egy arasz volt. Fején rézsisak volt, öltözete pikkelyes páncél, páncélja ötezer sekel súlyú rézből volt. Lábán rézvért és vállán rézdárda volt. Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte. Így állt ki, és odakiáltott Izráel csatasorainak: Miért vonultatok ki, és készültetek fel a harcra? Nézzétek, én filiszteus vagyok, ti pedig Saul szolgái! Válasszatok ki magatok közül egy embert, hogy síkra szálljon velem! Ha le tud győzni, és megöl engem, akkor mi leszünk a ti szolgáitok; de ha én győzöm le, és én ölöm meg őt, akkor ti lesztek a mi szolgáink, és ti szolgáltok nekünk. Ezt is mondta a filiszteus: Én itt most kigúnyolom Izráel csatasorait. Állítsatok szembe velem valakit, hogy megvívjunk egymással! Amikor meghallotta Saul és egész Izráel a filiszteusnak ezt a beszédét, megrettentek, és igen féltek. Dávid annak az efrátai embernek volt a fia a júdai Betlehemből, akinek Isai volt a neve, és nyolc fia volt. Ez az ember Saul idejében már öreg volt ahhoz, hogy bevonuljon a férfiakkal. De Isai három nagyobbik fia hadba vonult Saullal. Annak a három fiának, akik hadba vonultak, ez volt a neve: az elsőszülötté Eliáb, a másodiké Abinádáb, a harmadiké pedig Sammá. Dávid volt a legkisebb. A három nagyobb elment Saullal. Dávid el-elment Saulhoz, de visszatért, hogy apjának juhait legeltesse Betlehemben. A filiszteus pedig megjelent reggelenként és esténként, és kiállt negyven napon át. Egyszer ezt mondta Isai a fiának, Dávidnak: Vidd el testvéreidnek ezt a véka pörkölt gabonát meg ezt a tíz kenyeret, és szaladj el a táborba testvéreidhez. Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és tudd meg, hogy jól vannak-e a testvéreid, és hozz tőlük valami jelet. Az Élá-völgyben vannak ők, ahol Saul és az izráeli férfiak harcban állnak a filiszteusokkal. Felkelt tehát Dávid korán reggel, rábízta a nyájat egy bojtárra, felszedelőzködött, és elment, ahogyan Isai parancsolta neki. Amikor eljutott a szekértáborig, éppen akkor fejlődött csatarendbe a sereg harci zaj közepette. Csatarendbe állt Izráel is, meg a filiszteusok is: egyik csatasor a másikkal szemben. Dávid rábízta holmiját arra, aki a fölszerelést őrizte, és a csatasor felé futott. Odaérve megkérdezte bátyjait, hogy jól vannak-e. És miközben beszélgetett velük, előállt a filiszteusok csatasorából a Gátból való harcos, a Góliát nevű filiszteus, és most is ugyanúgy beszélt, Dávid pedig meghallotta. Amikor az izráeli férfiak meglátták azt az embert, mindnyájan elfutottak előle, mert nagyon féltek. Ezt mondták az izráeliek: Láttátok ezt az embert, aki előállt? Azért állt elő, hogy csúfolja Izráelt. Ha akadna olyan ember, aki megölné, gazdagon megajándékozná a király, még a leányát is hozzáadná, és fölmentené apjának a házát Izráelben minden szolgálat alól. Akkor ezt mondta Dávid a mellette álló embereknek: Mi történik majd azzal az emberrel, aki megöli ezt a filiszteust, és megmenti Izráelt a gyalázattól? Mert ki ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázni meri az élő Isten seregét? A nép pedig elmondta neki szóról szóra, hogy mi történik azzal, aki ezt levágja. Amikor a legidősebb bátyja, Eliáb hallotta, hogy Dávid az emberekkel beszélget, haragra gerjedt Eliáb, és ezt mondta: Minek jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Tudom, hogy vakmerő vagy, és rosszban töröd a fejed. Csatát akarsz te látni, azért jöttél ide. Dávid ezt felelte: Ugyan mit követtem el? Hiszen ez csak beszéd volt! És elfordult tőle egy másikhoz, és az is ugyanazt mondta, meg a hadinép is ugyanúgy válaszolt neki, mint az előbb. Amikor meghallották, mit beszélt Dávid, jelentették Saulnak, ő pedig magához rendelte. Dávid ezt mondta Saulnak: Senki se csüggedjen el emiatt, elmegy a te szolgád, és megvív ezzel a filiszteussal. De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta. Dávid azonban így felelt Saulnak: Pásztor volt a te szolgád apja juhai mellett, és ha jött egy oroszlán vagy medve, és elragadott egy bárányt a nyájból, utánamentem, leterítettem, és kiragadtam a szájából. Ha pedig ellenem támadt, megragadtam a szakállánál fogva, leterítettem, és megöltem. Leterítette a te szolgád az oroszlánt is, a medvét is: így jár majd ez a körülmetéletlen filiszteus is, mint azok közül bármelyik, mivel csúfolta az élő Isten seregét. Azután ezt mondta Dávid: Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Menj el, az Úr legyen veled! És felöltöztette Saul Dávidot a saját ruhájába, a fejére rézsisakot tett, és páncélba öltöztette. Felkötötte Dávid Saul kardját is a ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. Ekkor azonban Dávid ezt mondta Saulnak: Nem tudok én ezekben járni, mert nem próbáltam. Le is vetette Dávid ezeket. Kezébe vette a botját, és kiválasztott a patakból öt sima kövecskét; beletette azokat a pásztortáskájába, a tarisznyájába, és parittyával a kezében közeledett a filiszteushoz. A filiszteus is elindult, és egyre közelebb jött Dávidhoz, és előtte ment a fegyverhordozója. Amikor a filiszteus rátekintett, megvetően nézett Dávidra, mert fiatal volt, pirospozsgás és jó megjelenésű. És ezt kérdezte a filiszteus Dávidtól: Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? És szidni kezdte a filiszteus Dávidot Istenével együtt. Ezt mondta a filiszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak! Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. Még ma kezembe ad az Úr, leváglak és a fejedet veszem, a filiszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben. És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az Úr. Mert az Úr kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket. Amikor a filiszteus nekikészült, és egyre közeledett Dávidhoz, Dávid is kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé. Belenyúlt Dávid a tarisznyájába, kivett belőle egy követ, a parittyájával elröpítette, és úgy homlokon találta a filiszteust, hogy a kő belefúródott a homlokába, és arccal a földre zuhant. Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt. Legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig nem volt kard Dávid kezében. Azután odafutott Dávid, rálépett a filiszteusra, fogta annak a kardját, kihúzta a hüvelyéből, megölte vele, és levágta a fejét. Amikor látták a filiszteusok, hogy meghalt a vitézük, megfutamodtak. Ekkor elindultak az izráeliek és júdaiak, és csatakiáltással üldözték a filiszteusokat a völgy irányában egészen Ekrón kapujáig. Ott feküdtek a filiszteusok halottai a Saaraim felé vivő úton egészen Gátig és Ekrónig. Azután visszatértek Izráel fiai a filiszteusok üldözéséből, és kifosztották a táborukat. Dávid pedig fogta a filiszteus fejét, és Jeruzsálembe vitte, fegyvereit pedig otthon helyezte el. Amikor látta Saul, hogy kiment Dávid a filiszteus ellen, ezt kérdezte a hadseregparancsnoktól, Abnértól: Abnér, kinek a fia ez az ifjú? Abnér így felelt: Az életedre mondom, ó király, hogy nem tudom. Akkor ezt mondta a király: Kérdezd akkor meg, hogy kinek a fia ez az ifjú. És amikor visszajött Dávid azután, hogy levágta a filiszteust, fogta őt Abnér, és Saul elé vezette. A filiszteus feje még a kezében volt. Saul megkérdezte tőle: Kinek a fia vagy, te ifjú? Dávid így felelt: Szolgádnak, a betlehemi Isainak a fia vagyok. 1Sám 17

 

 

Dávid Isten szerint való ember volt. Példaként áll előttünk.

De nem azért példa, mert gondnélküli életet élt, hanem abban példa, ahogyan szembenézett a problémákkal.

  

Háttérinformáció

Filiszteusok

• Ábrahámnak és Izsáknak kapcsolata volt filiszteusokkal, tehát már korábban ott éltek.

• Feltehetően Krétai (Káftor) és/vagy Égei szigeteki származásúak. 

• Kr. e. 13. szd. végén, 12. szd. elején érkeztek második hullámként újabb filiszteusok Palesztínába.

• Átvették a kánaáni nyelvet, nem volt szükség tolmácsra.

• Vallásukról keveset lehet tudni.

• Viszont erősek voltak a vas megmunkálásában, ami a hadászatnál előnyt jelentett.

• Állandó harcban álltak a választott néppel.

 

Góliát

• magassága: 2,90 m

• Páncélzata: 73 kg réz

• Lándzsájának vége 9 kg vas

 

A konfliktus

Egy újabb ütközet küszöbén jön az ajánlat: egy az egy ellen harc

• megváltoznak az esélyek a győzelemre

  • Ha lenne egyetlen ilyen erős izraelita, lenne esély.

  • Két tábor ütközeténél nagyobb lenne az izraeliek esélye

    • kiegyenlítődnek az erőviszonyok

• Jelentősebb a személyi veszteség lehetősége

• De sokkal nagyobb a kockázat

  • Egy ember veresége a nép veresége lesz

  • A személyes tét is sokkal nagyobb

    • Egy embernek kell felvállalnia a felelősséget.

 

Góliát gúnyolja a népet

• Én itt most kigúnyolom Izráel csatasorait. 17,10

 

Isten népe félt:

• Amikor az izráeli férfiak meglátták azt az embert, mindnyájan elfutottak előle, mert nagyon féltek. 17,24

  • Megrettentek

  • Féltek

  • Elfutottak

 

40 napja tartó kínos helyzet

• Góliát 40 napja gyötri, gúnyolja a népet.

• 40-es szám: szenvedésre utal

• teljes félelem és szégyen

• Teljes bénultság

  • Nem volt kötelező elfogadni az ajánlatot.

• A királynak is illene már lépni.

 

A király jutalmat ajánl

• A királynak kellett volna a helyén lenni:

  • egy fejjel magasabb volt az egész népnél. 1Sám 9,2

  • ő szabadítja meg népemet a filiszteusok kezéből. 1Sám 9,16

• Helyette jutalmat ajánl.

  • Anyagi

  • Lánya keze

  • Szolgálatok alól való mentesség

 

Akkor Isten új embert választ magának.

 

Dávid

• A legkisebb a családban, a nyolcadik.

• Ismeretlen a vezetők előtt.

• Gyermek pásztorként sok küzdelmet átélt.

  • medve és oroszlán ellen.

  • Gondviselést megtapasztalta.

• A népét Isten népének tartotta.

• Győzelmét nem saját erejében remélte.

  • Tudta, Góliát vesztének oka az lesz, hogy gúnyolja Isten népét, Isten seregét.

• Eltökélte, hogy helyreállítja a rendet.

 

Jöttek az ellenhangok:

• Családból: legidősebb bátyja

  • Dávid felelőtlen a nyájjal, pedig gondoskodott róla.

  • Dávid szeret hősködni, nem csak hősködött, hős volt.

  • Csak a csata miatt ment a harctérre, pedig apja kérését teljesítette a bátyja érdekében.

  • Mindig valami rosszban töri a fejét, pedig Istenért akart cselekedni.

• Saul

  • még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta. 17,33

    • Dávid még fiatal, pedig már nyáj és bojtárok is vannak rábízva.

    • Dávid felkészületlen, pedig már medvével és oroszlánnal is küzdött.

• Góliát

  • 42 Amikor a filiszteus rátekintett, megvetően nézett Dávidra

  • 43 szidni kezdte a filiszteus Dávidot Istenével együtt.

 

Dávid nem a kudarcot vallottak hangjára figyel, se nem az ellenségére!

• Egyedül Isten ügye érdekli.

 

Dávid

• Bátorsága miatt megkapta a király harcifelszerelését

  • Nem használta.

• Felszerelése

  • Egy bot

  • Egy parittya

  • Öt kövecske

• Ereje: én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. 17,45

• Góliátot kővel terítette le, de a Góliát kardjával ölte meg, és vágta le a fejét, miközben rálépett.

  • A gúnyoló szégyenteljes halált halt.

• Nem fogadta el a Góliát által szabott feltételeket.

  • Góliát halála után az egész filiszteus seregből sokan meghaltak. 

 

Amit tanulhatunk Dávidtól

1. Kövesd azt az utat, amit Isten kijelöl számodra!

   • Keresd Istent!

   • Keresd az Ő vezetését!

2. Ne hallgass a negatív hangra, arra az emberre,

   • aki lebecsül téged!

   • aki cinikusan beszél veled!

   • aki nem Istenben bízva gondolkodik!

   • aki fél az adott helyzettől!

3. Légy bátor és erőss!

   • Ne a saját képességeidben bízz!

   • Bízz Istenben!

4. Ha nem vagy bátor, akkor legalább ne akadályozd azt, aki cselekedne!