Amikor elhatároztam, hogy a böjtről írok, azt gondoltam, könnyű dolgom lesz, hiszen viszonylag sok szakirodalommal rendelkezem, ezek közül sok szól arról, hogyan növekedjen az ember a hitében. Meglepődtem, hogy a hitéleti témájú könyvek többsége még említést sem tesz a böjtről, vagy ha igen, csak röviden.
Kutatási feladat: Böjt
Váradi Antal
Kurzus: PT 500 Discipleship - Tanítványság
Professzor: Steiner József
TCMI Institute
Debrecen
2018.
- Tartalomjegyzék
3 A böjt története és bibliai háttere
3.2 Böjt a történelmi jelentőségű események idején
3.4 Böjt az egyháztörténelemben
4 A böjt gyakorlati aspektusa: Mikor és hogyan böjtöljünk?
A keresztyén életben sokféle lelkigyakorlat létezik, számomra a böjt volt az, amiről dolgozatot szerettem volna írni. Ennek az az oka, hogy megtérésem után – az igeolvasás és imádság után - ez volt a harmadik lelkigyakorlat, melyről lelki vezetőm tanított számomra. Azt nem mondhatom, hogy megtanította, mert még most is tanulom.
Amikor elhatároztam, hogy a böjtről írok, azt gondoltam, könnyű dolgom lesz, hiszen viszonylag sok szakirodalommal rendelkezem, ezek közül sok szól arról, hogyan növekedjen az ember a hitében. Meglepődtem, hogy a hitéleti témájú könyvek többsége még említést sem tesz a böjtről, vagy ha igen, csak röviden. Viszont e dolgozatnál sokkal bőségesem útmutatást adnak Donald S. Whitney és Jentezen Franklin könyveik.
A böjt definiálása több szakirodalomban is megtalálható, melyekből az derül ki, hogy a böjt elsősorban étel és esetleg víz fogyasztásától való tartózkodás egy meghatározott ideig valamilyen szent céllal.
„A böjt önkéntes és szándékos tartózkodás az ételektől, a hatékonyabb ima érdekében. Általában csak az ételektől való tartózkodást jelenti, néha és rövidebb időre azonban a vízivás beszüntetését is.”[1] (Paul Y. Cho)
„Egyszerűen megfogalmazva, a böjt a tápláléktól való tartózkodásnak azt a fajtáját jelenti, amelynek szellemi céljai vannak. A böjt(ölés) mindig is az Istennel való kapcsolat természetes alkotóeleme volt.”[2] (Jentezen Franklin)
„A Biblia meghatározása szerint azt nevezzük böjtnek, amikor egy keresztyén ember lelki célok érdekében önként tartózkodik az ételtől.”[3] (Donald S. Whitney) Ez a definíció kiegészítésre szorul. Egyrészt az Ószövetségben is volt böjt, és ott még nem beszélhetünk keresztyénekről. Másrészt az önként vállalás, jelentheti az Isten kérésének való engedelmességet is, hiszen vannak olyan leírások, ahol a böjt kimondottan Isten utasítására történt: „Mert ilyen parancsot adott nekem az Úr: Ne egyél kenyeret, ne igyál vizet,…” (1Kir 13,9) vagy „De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva!” (Jóel 2,12) Bár az is igaz, hogy Szentírásban a legtöbb esetben a böjt vállalása emberi döntésből fakadt.
A böjt egy idős az emberiséggel. Az Édenben helyet kapott ember számára azt az utasítást adta Teremtője, hogy „a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz”. (1Móz 2,17) Minden más fáról szabad volt ennie az embernek, csak erről az egyről nem. Ebben az esetben az ételtől való távolmaradás és önkorlátozás erre a gyümölcsre vonatkozott. A lelki cél pedig abból adódott, hogy ez az Istennel való kapcsolat fenntartásához volt szükséges.
Az Ószövetséget tanulmányozva az figyelhető meg, hogy a nagy történelmi jelentőségű eseményeket általában böjt előzte meg. A dolgozat terjedelmi korlátai miatt nincs lehetőség az összes ilyen eseményt felsorolni, így csak néhány fontosabb kerül említésre.
A törvényadást megelőzően „Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit, a tíz igét.” (2Móz 34,28)
A meghódíthatatlannak gondolt Jerikó bevétele előtt a nép készült az ütközetre, és részleges böjtöt tartott: „A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon.” (Józs 5,11) Két szempontból is fontos ez. Egyrészt megtartották a páskát, melyet az Úr rendelt el, hogy emlékezzenek ez Egyiptomból való szabadulásra. Másrészt a tápláló ételtől való távolmaradás ellentétes azzal, amit az emberi ész diktál, amikor egy megterhelő küzdelemre készül egy hadsereg. Valóban az Istennel való kapcsolat megerősítéséről szólhatott ez az esemény.
Dávid és a vele levő emberek böjtöltek Saul és Jónatán halála miatt. Dávid egyszere veszítette el Saul személyében királyát és ellenségét, Jónatán halálával barátját. (2Sám 1,12) Ezt követően került Dávid a királyi székbe.
Ezsdrás és Nehémiás idejében a fogságból való hazatérés, a templom és várfal újjáépítését is böjt előzte me. Az Eszter könyve szerint a Babilonban maradt kiirtásra ítélt nép megmaradása érdekében is böjtöltek három napon keresztül.
Az Újszövetség beszámolója szerint a legfontosabb történelmi eseményt megelőzően az Úr Jézus - a szolgálatára készülve - „negyven nap és negyven éjjel böjtölt” (Mt 4,2)
Nem csak a történelmi események kapcsán találunk utalást a böjtre. Számos esetben egyéni böjtöt is feljegyez a Szentírás. Ilyen, amikor Dávid Isten ítéletéből fakadóan megbetegedett gyermekéért böjtölt. (2Sám 12,16-18)
Amikor Jézus a hallgatóságának a böjtről tanított, így kezdte mondanivalóját: „Amikor pedig böjtöltök…” (Mt 6,16) Ez a bevezető arra utal, hogy számukra nem új dologról beszélt, hanem a meglévő gyakorlathoz adott új látásmódost. Ebből arra lehet következtetni, feltételezte, hogy tanítványainak szokása a böjt. Ezt a feltevést is megerősíti, hogy a böjt végzése egy megszokott dolog volt. János tanítványainak és a farizeusoknak is szokása volt. (Mt 9,14)
Ennek gyakorlata látható Pál életében is. Egyrészt az antiókhiai gyülekezet böjtöléssel választotta ki és küldte ki Barnabást és Pált (ApCsel 13,3), másrészt pedig maga Pál is rendszeresen gyakorolta a böjtöt. (2Kor11,27)
A böjt szokása a bibliai idők után is megmaradt, de annak részletes megvizsgálása túlmenne e dolgozat keretein. Viszont érdekes információt nyújt a böjtről a Magyar Katolikus Lexikon:
2. 1966 óta az egyh. törv. csak a szigorú ~öt és a húst tiltó →megtartóztatást ismeri. A ~ alól jogos okból fölmentést adhatnak az ordináriusok, a plnosok és a szerz. elöljárók. - 3. Mo-i törvények a ~ről: 1560: a nagyszombati egyhm-tart. zsin.: Az Anyaszentegyház böjtjeit mindenki tartsa meg. Ne részegeskedjenek, adjanak alamizsnát, jámbor tettekkel foglalkozzanak, egyszer egyenek napjában, déltájban. - 1611: a nagyszombati tartományi zsin.: Mivel az anyaszentegyház fegyelmi kérdésekben tekintettel van a helyi egyházakra, tisztelettel kéri a zsinat a pápát, hogy a környező országokhoz hasonlóan a böjti törvény ne vonatkozzék a tejtermékekre és a tojásra. A jejunium törvényének megtartására, mely szerint napjában egyszer, dél után szabad enni, emlékeztessék a híveket. - 4. A bizánci szert. egyh-aiban, főként az OOE-ban az évente közel 200 böjti napon tilos a hús és a tejes étel, s csak száraz élelmet lehet fogyasztani. A szerz-ek bort nem isznak, halat nem esznek, s egész napjukat imádkozással töltik. A ~ a helyi szokásoktól függően egyébként eltérő szigorúságú lehet és megtartását a világi élet feltételei is befolyásolják. - 5. A r.k. Egyház hatályos törv-e szerint a húsevéstől v. a ppi konf. előírásai szerinti más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy a főünnepek közé tartozó nappal; hústilalmat és böjtöt kell tartani →hamvazószerdán és →nagypénteken (1251.k.). - A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi 60. életévük megkezdéséig. A lpászt-oknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra (1252.k.). - A ppi konf. pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében v. részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal (1253.k.). **-E.P.[4]
Bullinger Henrik által 1562-ben írt Második Helvét Hitvallás XXIV. fejezete is tartalmaz útmutatást a böjthöz[5]. A két forrás adataiból úgy tűnik, hogy az 1560-as években és utána mind a római egyházat, mind a protestánsokat foglalkoztatta a böjt kérdése és gyakorlata.
Annak ellenére, hogy nincs túl nagy önálló szakirodalma – legalábbis magyar nyelven - a böjtnek, az elmondható, hogy a jelenkori hívők között is vannak, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak a böjtnek.
Az ószövetség időkben gyakorlat volt a böjtölés, Jézus Krisztus alkalmazta és tanított róla. A korai gyülekezetekben is gyakorlat volt, és az egész egyháztörténelemben fellelhető a böjt témája. Mindezekből arra kell következtetni, hogy a keresztyén életben egy alkalmazható, sőt alkalmazandó lelkigyakorlat a böjt.
Böjtre nem csak a zsidó-keresztény vallásban található meg, hanem más vallásokban is. Többek közt az iszlám vallás követői számára is fontos a böjt. Így vélekednek a muszlimok: „A böjtölés a legbensőségesebb, legintimebb kapcsolat Allah és ember között. Allah tudja csak, hogy te valójában böjtölsz, vagy nem böjtölsz. Az őszinteség iskolája ez. Megtanít arra, hogy kizárólag Allahért tegyük a dolgunkat.”[6]
„Mit jelent a böjt?
- visszatartani magunkat bizonyos dolgoktól.
- bővebben: visszatartjuk magunkat az evéstől, ivástól, házas élettől és az egyéb böjtöt érvénytelenítő dologtól, pirkadattól naplementéig – szándékkal.”[7]
A leírás alapján a muszlimok böjtje látszólag hasonló a keresztyének böjtjéhez. Viszont a személy, akinek figyelméért történik, teljesen más, ezért nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé.
Amint már korábban látható volt, a böjt a tápláléktól esetleg víztől való tartózkodás egy lelki cél érdekében. Jézus tanításából pedig arra lehet következtetni, hogy az Úr feltételezte azt, hogy tanítványai gyakorlata lesz a böjt. Felmerül a kérdés: „Mikor böjtöljünk?” és „Hogyan böjtöljünk?” A következő pontok ezekre a kérdésekre adják meg a választ. A mikor kérdés a tevékenység időbeliségére utal, a hogyan pedig a módjára. A kettőt pedig az köti össze, hogy milyen célból történik a böjtölés.
A Szentírásban több olyan eseményt látunk, amelynek hatására böjtöltek a hívő emberek. A mikor kérdésre adható legegyszerűbb válasz az, hogy amikor szükség van rá. A „Biblia alkalmi böjtről is beszél, mely különleges alkalmak esetén, a szükségletek felmerülésekor történik.”[8] Úgy vélem, hogy a protestáns, evangelikál keresztyén böjtök jelentős része ebbe a csoportba tartozik.
Néhány példa ezek közül:
Dávid király betegség idején a gyermekéért könyörgött és böjtölt hét napon keresztül földön fekve. (2Sám 12,16-18) De böjtölt olyanok gyógyulásáért is, akik később szembe fordultak vele. (Zsolt 35:13)
Böjtölt a nép baj és csapás idején. (Eszt; 2Sám 1:12; 2Sám 12,16-18; 2Krón 20,3) Amikor Isten védelmét és ítéletének megszűntetéséért könyörögtek. Egyik legjelentősebb ilyen eset az, ami Eszter könyvében van leírva.
Ezsdrás a nép Babilonból való hazatérése idejére Isten védelméért és vezetéséért könyörgött. (Ezsd 8,21-23)
Jézus arra tanította tanítványait, hogy egyes démonokkal szemben szükséges az imádság mellett a böjt is, tehát a szellemi hadviseléskor is szükség van a böjt gyakorlatára. (Mt 17,21)
Tanítványok szolgálatba állításakor is célszerű vagy inkább szükségszerű a böjt. Ez látható Barnabás és Pál kiválasztása és kiküldés esetében is. (ApCsel 13,3; 14,23)
„Volt egy rendszeres böjt, melyet Isten rendelt el az Ószövetség idején. Az engesztelés napján […] A zsidó vezetők babilóniai tartózkodásuk alatt négy további évenkénti böjtöt vezettek be. (Zakariás 8:19)”[9] A rendszeres böjtök közé tartozik a katolikusok által gyakorolt húsvét előtti negyvennapos böjt is. Franklin művében leírja, hogy az ő gyülekezete is gyakorolja a rendszeres böjtöt: „Most, hogy pásztor vagyok, a gyülekezetem minden évet egy huszonegy napos böjttel kezd.”[10]
A böjt hossza a Szentírás beszámolói alapján elég változatosak. „A Bibliában találunk példát egynapos vagy ennél rövidebb böjtökre[11] (Bírák 20:26; 1Sámuel 7:6; 2Sámuel 1:12; 3:35; Nehémiás 9:1; Jeremiás 36:6)”[12]
Eszter királyné három napos böjtöt rendelt el: „Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal!” (Eszt 4,16) Látunk példát hétnapos böjtre: „...böjtöltek hét napig.” (1 Sám 31,13) vagy „Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.” (Móz 12,18) Van példa még „tizennégynapos böjtre (ApCsel 27:33-34), huszonegynapos böjtre (Dániel 10:3-13)”[13]
Kivételesen hosszú böjtben volt része Mózesnek és Jézusnak: „Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott.” (2Móz 34,28) „Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Mt 4,2) Paul Y. Cho ezzel kapcsolatban írja: „Néhányan negyven napig is kitartanak, de ezt általában nem ajánljuk.”[14] Whitney fontos dologra hívja fel olvasói figyelmét: „A rendkívüli kísértés idején rendkívüli eszközre van szükség. Ha a kísértés legyőzése vagy Isten iránti elkötelezettségünk megújítása érdekében böjtölünk, akkor krisztusi módon kezeljük a problémát.”[15] Mózes és Jézus esetében „arra volt szükség, hogy Isten természetfeletti módon beavatkozzon a szervezet működésébe, s ez csak az Úr konkrét elhívása és csodálatos gondoskodása esetén ismételhető meg.”[16] Ilyen eset volt, melyről Jün testvér, a Mennyei Ember számolt be életrajzában. Hite és szolgálata miatt bebörtönözték, és semmi jóra nem számíthatott:
„Úgy döntöttem, hogy Isten Igéjére fogok támaszkodni, és böjtölni és imádkozni fogok, hogy képes legyek szembenézni a láthatáron gyülekező viharfelhőkkel. Jézus példáját kellett követnem, aki böjtölt a pusztában, hogy legyőzhesse az ördög kísértéseit.”[17] „Több mint hetven nap telt el a bebörtönzésem óta, és én ezalatt nem ettem semmilyen ételt, és nem ittam vizet. […] A hosszú böjt alatt a napjaim küzdelmekkel, csodákkal és az Úrtól kapott kijelentésekkel teltek. Mindennap megtapasztaltam az erejét. Bár nem volt Bibliám, állandóan az Igén gondolkodtam azokból az Írásokból, amiket kívülről megtanultam.”[18]
Mennyi ideig kell böjtölni? „Igazából nincs semmiféle »szabály«, ami segíthetne eldönteni, hogy melyik típusú vagy hosszúságú böjt lenne a megfelelő számodra. A böjt időtartamának hossza a körülményeidtől függ, […] Ne vágd túl nagy fába a fejszédet! […] Lehet, hogy az Úr néha hosszabb böjtre indít, de a legtöbb ember számára egy háromnapos böjt nagyon alkalmas.”[19] Cho írta: „Általában azt tanítom a gyülekezetemnek, hogy háromnapos böjttel kezdjék. Ha már hozzászoktak a háromnapos böjthöz, akkor hét napig is tudnak böjtölni, és azután tovább, 10 napig.”[20]
Összegezve: A böjtölés hosszában is fontos betartani a fokozatosságot. Akkor növelhető a napok száma, ha már hűségesen és kitartóan sikerült teljesíteni a rövidebbet. A böjt hossza összefügg a vállalt böjt fajtájával is. Hosszú abszolút böjtöt csak kivételes élethelyzetekben, Isten kérésére szabad vállalni. Részleges böjt végezhető hosszabb ideig is.
A hogyan kérdésre csak összetett választ lehet adni. El kell dönteni, kivel együtt történjen a böjt. Meg kell határozni, melyik fajtája legyen a böjtnek. Meghatározó a lelkület, ahogyan a böjt zajlik.
Van egyéni böjt – ilyen volt Dávid a fiáért végzett böjtje - egyéni okok miatt, vagy másokért. Ilyen böjtre utalt Jézus a Hegyi beszédben is, amikor mások elől rejtve marad ez a tett. Van közösségi böjt is, amikor egy közösség életéért történik az. „Gyülekezeti böjtről van szó a Jóel 2:15-16-ban […] ApCsel 13:2-ben”[21]. „A Biblia nemzeti böjtről is beszél. […] A Nehémiás 9:1-ben és az Eszter 4:16-ban nemzeti böjtre hívták a zsidókat,…”[22]
A szakirodalmak háromféle böjtöt különböztetnek meg a Szentírás alapján: Az egyik a teljes vagy abszolút böjt: Ilyenkor nincs se étel, se folyadék fogyasztás. Ilyen a Szentírásban kivételes helyzetben fordult elő. Így böjtöltölt Mózes és Jézus a pusztában vagy Eszter idejében a zsidónép. (Eszt 4,16)
Az általában ajánlott böjtölési forma a normális böjt: csak víz fogyasztása van kalória bevitele nélkül. Ezt a fajta lelki gyakorlatot három vagy akár hét napig is lehet tartani megfelelő egészségi állapot mellett.
Részleges böjt javasolt azok számára, akik egészségi állapotuk miatt nem képesek a normális böjtöt tartani, vagy kezdők a böjtben, illetve ha hosszabb időre szól a böjtvállalás. Ilyen böjtöt tartott Józsué és a nép Jerikó elfoglalása előtt „kovásztalan kenyeret ettek […] és pörkölt gabonát” (Józs 5,11), és Dániel és társai tíz napig csak vizet ittak és zöldségféléket ettek. (Dán 1,12)
A böjt típusának kiválasztására is igaz az, ami a böjt hosszára, hogy egyéni döntés, ki milyen fajtáját választja ennek a lelkigyakorlatnak.
Jézus a Hegyi beszédben nem arról tanított, hogy mennyire szükséges a böjt, hanem arról, hogy milyen lelkület kell hozzá, mivel szavaiból látszik, feltételezte ezt a gyakorlatot a tanítványai életében. Ami ebből a tanításból megérthető: A böjt nem a szenvedés szereplése más emberek előtt az elismerés kivívása érdekében. A böjt az ember és Isten kapcsolatáról szól. Nem fontos, hogy az emberek észre vegyék, hogy valaki böjtöl, bár ez nem jelenti azt, hogy mások növekedése érdekében nem lehet bizonyságot tenni róla.
A böjtöt imádság és igeolvasás kíséri. Ekkor éri el hatását. Sőt, maga a böjt az imádságot erősíti meg. „A böjt az imádság szolgálóleánya.”[23]
Ézsaiás próféta közvetítette az Úr üzenetét a népnek, akik kifogásolták, hogy Isten nem veszi figyelembe a böjtölésüket. A válasz az volt, hogy hiába tartották magukat távol az ételtől, a bűnös lelkületük nem változott meg. A böjthöz szükséges a kedvtelések és a világi dolgok hanyagolása. A böjt nem külsőségekben nyilvánul meg, de jó cselekedetekkel párosul. Az Úr napjának megtartásával jár. És ezek a cselekedeteknek nem csak a böjt napjára kell korlátozódniuk. (Ézs 58)
A böjt akkor ér valamit, ha az valamilyen céllal történik. Cél nélkül eredménytelen és gyakorlatilag tarthatatlan állapotot teremt, „a céltalan böjt siralmas, egocentrikus élményé válhat.”[24] Donald S. Whitney megfogalmazta és meg is magyarázta könyvében a böjt különféle céljait. Az alábbiakban felsorolt pontok Whitney könyvéből származnak[25], melyek magyarázata a könyvben megtalálható. Itt csak a címek szerepelnek a böjt lehetséges céljainak felsorolásként:
-
Az imádság megerősítése
-
Isten vezetésének keresése
-
A bánat kifejezése
-
Szabadulás vagy védelem keresése
-
A bűnbánat és az Istenhez való visszatérés kifejezése
-
Önmagunk megalázása Isten előtt
-
Annak kifejezése, hogy Isten munkája erősen foglalkoztat minket
-
Mások szolgálata
-
A kísértés legyőzése és önmagunk Istennek való odaszánása
-
Isten iránti szeretetünk és imádatunk kifejezése
Ez a lelkigyakorlat időnként fájdalmas. Fejfájást, szédülést okozhat. Kísértésként megjelenhet a böjt megszakításának vágya. Sok más lelkigyakorlattal ellentétben ez tényleg nehézé feladat, mégis megéri. Isten Igéje bátorít rá: „Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” (Ézs 58,11) „Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Mt 6,18)
„A böjtölés nem garantálja, hogy világos vezetést kapunk Istentől. Helyesen gyakorolva azonban fogékonyabbá tesz minket annak a Személynek a szavára, aki örömmel vezet minket.”[26]
Cho, Paul Y.: Ima: Kulcs az ébredéshez, HIT Gyülekezete, n.h., 1990.
ford.: D. Erdős József: I A Heidelbergi KÁTÉ II A Második Helvét Hitvallás, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1965.
Franklin, Jentezen: A böjt Mert lehet másként is!, Immanuel Alapítvány, n.h., 2009.
Liu Csen-Jing: A Mennyei Ember, Patmos Records, Budapest, 2012.
t.sz: Jubileumi kommentár A Szentírás magyarázata I. kötet, Kálvin Kiadó, Budapest, 1998.
Whitney Donald S.: A keresztyén és a lelki fegyelem, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2000.
http://iszlam.com/az-iszlam-pillerei/ramadani-bojt/item/1049-34-kerdes-… (letöltés ideje: 2018.02.06.)
http://iszlam.com/predikaciok/item/2460-ramadan-2017-05-26 (letöltés ideje: 2018.02.06.)
http://lexikon.katolikus.hu/B/böjt.html (letöltés ideje: 2018.02.06.)
[1] Paul Y. Cho: Ima: Kulcs az ébredéshez 125. o.
[2] Jentezen Franklin: A böjt Mert lehet másként is!
[3] Donald S. Whitney: A keresztyén és a lelki fegyelem 200. o.
[5] I A Heidelbergi KÁTÉ II A Második Helvét Hitvallás 186. o.
[8] Whitney 203. o.
[9] Whitney 203. o.
[10] Franklin 4. o.
[11] kiemelés tőlem
[12] Whitney 206. o.
[13] u.o.
[14] Paul Y. Cho 128. o.
[15] Whitney 220. o.
[16] Whitney 202. o.
[17] Liu Csen-Jing: A Mennyei Ember 108. o.
[18] 137-138. o.
[19] Franklin 34-35. o.
[20] Paul Y. Cho 128. o.
[21] Whitney 202. o.
[22] 203. o.
[23] Jubileumi kommentár I. kötet 494. o.
[24] Whitney 207. o.
[25] Whitney 207-224. o.
[26] Whitney 210. o.